Ha egy rossz nap után automatikusan kinyitod a hűtőt…

…vagy este úgy érzed, hogy ‘ezt a pár falatot megérdemlem’, akkor lehet, hogy az étel nálad már nem csak étel. Az előző részben arról volt szó, hogyan ismerheted fel az érzelmi evést. Most nézzük meg azt, miért pont az evéshez nyúlsz, amikor valójában a gyomrod nem is éhes. Az egyik leggyakoribb ok a stressz. Feszült vagy, tele van a fejed, egész nap rohantál, és este végre leülsz. Ilyenkor az evés gyors jutalomnak tűnik. Nem kell hozzá gondolkodni, azonnal eltelít egy kis jó érzéssel. A másik a fáradtság. Ha kimerült vagy, sokkal nehezebb tudatos döntést hozni. Ilyenkor könnyebben nyúlsz valami gyors, édes vagy sós ételhez, mert az agyad egyszerűen valami azonnali energiát és élvezetet akar. A harmadik az unalom. Ez nagyon tipikus. Nem történik semmi, nézed a tévét, telefonozol, és egyszer csak azon kapod magad, hogy már megint keresel valamit a konyhában. Nem azért, mert éhes vagy, hanem mert az evés ad valami plusz ingert. A negyedik a jutalmazás. „Kemény napom volt.”, Megérdemlem.” „Egész héten ügyes voltam.” Ezek önmagukban teljesen emberi gondolatok. A gond akkor kezdődik, ha szinte minden hasonló érzésre az étel lesz a válasz. És van még egy dolog, amit sokan nem kötnek ide: a túl szigorú diéta. Ha egész nap tiltod magadnak az ételeket, alig eszel, mindent „jónak” és „rossznak” címkézel, estére sokkal könnyebben elszakad a cérna. Ilyenkor elég egy stresszes pillanat ahhoz, hogy azt mondd: „Na jó, akkor ma már mindegy.” Ezért az érzelmi evésnél nem elég azt mondani, hogy „több akaraterő kell”. Inkább azt kell felismerni, mi történik közvetlenül azelőtt, amikor elkezdesz enni. Ezért a következő videóban jön a legfontosabb rész: mit tudsz konkrétan csinálni abban a pillanatban, amikor azt érzed, hogy ennél valamit, pedig tudod, hogy nem is vagy igazán éhes. Nálad milyen gyakran fordul elő, hogy elcsábulsz és eszel valamit esténként?