Nem vagy lusta!

Csak már eleve tudod, hogy szívás lesz az újabb fogyókúrád és ezért halasztod el, újra és újra. Sokan teljesen félreértik ezt. Azt hiszik lusták, gyengék, nincs bennük elég akaraterő, pedig nagyon sokszor nem erről van szó. Hanem arról, hogy már túl sokszor kezdték újra. Túl sokszor mondták azt, hogy na most tényleg. Túl sokszor próbáltak belevágni valami szigorú, kellemetlen, nehezen tartható rendszerbe, amiből aztán pár nap vagy pár hét után megint kiestek.
És egy idő után az agyad ezt megjegyzi. Nem úgy néz már egy új kezdésre, mint esélyre, hanem mint egy újabb nyűgre. Egy újabb tiltólistára. Egy újabb időszakra, amikor megint mindent jól kell csinálni, aztán megint jön a feszülés, a bűntudat, meg az, hogy már megint nem sikerült. Nem csoda, hogy halogatod. Nem azért, mert nem fontos. Hanem mert fejben már előre elfáradsz tőle.
Sok ember nem a fogyást halogatja igazából, hanem azt az érzést, ami vele jár. A lemondást. A szenvedést. Azt, hogy megint mindent át kell forgatni, megint nagyon oda kell figyelni, megint szigorúnak kell lenni magaddal. Ezért tolod holnapra, majd hétfőre. Aztán következő hónapra.Pedig lehet, hogy nem több akaraterő kellene, hanem egy olyan megközelítés, amit nem utálsz már az első napon. Mert ha valamit már a rajt előtt szívásnak élsz meg, azt teljesen érthető, hogy nem akarod újra elkezdeni. És ez nem lustaság. Ez egy teljesen logikus reakció arra, hogy túl sok rossz élmény kötődik már hozzá.
Mentsd el ezt a videót, és nézd vissza legközelebb, amikor megint hétfőre halasztanád.